Pihentetés nélküli, azonnal puha mézeskalács

Kétszer sütöttem mézeskalácsot az idei adventi időszakban. Először egy vendég kislánnyal, erről meg is írtam a posztot. Ezt az írásomat egészítem ki a második sütésnél készült képekkel, kicsit átszerkesztve a szöveget is. 

2015. december 15. 

Mézeskalács. Azt a receptet vettem elő, amit Barbitól tanultam pár éve. Végre felteszem a blogba is - sokszor sütöttem, de fotózni rendre elfelejtettem. 

Ezúttal képek is készültek. A receptben leírt hozzávalókból egy óra alatt szaggattam és megsütöttem a mézest, hűlés után fél óra alatt díszítettem. 
Sőt, bevetettem a "norvég formulát" :) : Ági barátnőmtől kölcsönkértem a Norvégiából kapott hóemberes, sütis készletét:

Hozzávalók a tésztához (150-180 darabhoz):

1 kg liszt

3 kiskanál szódabikarbóna

1 evőkanál mézessütemény fűszerkeverék

30 dkg porcukor

30 dkg vaj

2,5 dl méz

3 tojás

+ finomliszt a nyújtáshoz

A lisztet, a szódabikarbónát, a mézes fűszert, a porcukrot összekeverem, majd a vajjal elmorzsolom, és végül a mézzel és a tojással összegyúrom. Könnyen formázható, puha tésztát kapok. 3 cipóra osztom. Jól meglisztezett felületen az egyik cipót 3 mm vastagságúra nyújtom, és tetszés szerinti mintával szaggatom. Sütőpapíros lemezre sorakoztatom, és 180 fokra előmelegített sütőben 10 ! perc alatt megsütöm őket szépen, sorban.

Íróka:

1 tojásfehérje

20 dkg kristálycukor

2 csapott evőkanál étkezési keményítő

1 teáskanál citromlé/ecet

Az írókához kávédarálóval porrá őrlöm a kristálycukrot, majd átszitálom, így biztosan nem marad benne nagyobb szemcse. Hozzávegyítem az étkezési keményítőt. A tojásfehérjét a robotgép habverőjével kezdem keverni, fokozatosan adagolom hozzá a porcukrot, majd a citromlevet is. Nem lesz szükség az egész cukormennyiségre, csak annyit teszünk bele, hogy sűrűn folyós állagú legyen.

Nejlonzacskóba töltöm, és pici lyukat vágok a sarkára. Kedvem szerint rajzolok. :) Nagyon el kell találni a sűrűséget, hogy a vékony rajzolatú mintákhoz a nagyon pici lyukon még könnyen kijöjjön a krém. 

-----------------------------------------------------------------------------------

2015. november 29. 

Rendhagyó sütésben volt részem, több szempontból is. Egy kis kuktával dolgoztam együtt. Vagy én voltam az ő segédje? Már nem is tudom. :) 

Szőke, kék szemű, tíz év forma kislány érkezett hozzám vendégségbe a kéréssel: süssünk mézeskalácsot! Izgalmasnak ígérkezett. A konyhában egyedül szeretek tevékenykedni, gyerekkel pedig soha nem sütöttem még közösen.  

Kis vendégem nagyon ügyes volt. A recept szerint kimérte egy nagy tálba a hozzávalókat, összegyúrta a tésztát. Lisztezett deszkán profin nyújtotta a mézest, és szaggatta a neki tetsző formákkal. Készült hóember, mikulás, csizma, szánkó, szív, hópehely, rénszarvas, fenyőfa, babapiskóta, holdacska alakú kis süti. 

Az én dolgom mindössze annyi volt, hogy a tepsiket cserélgessem a forró sütőben: nyers mézes be, sült mézes ki. Természetesen a dekoráció is az aranyhajú alkotása. Sőt, a rózsaszín íróka kifejezetten az ő kérése volt. :) A képeken kevésbé látszik, de fél adag fehér dekoros készült, és fél adag rózsaszín. Utóbbiak zömét még ki is lyukasztottuk, hogy a fenyőfára lehessen majd aggatni őket. 

120 darab mézes készült. Nyilván befolyásolta, hogy kis vendégem milyen vékonyra/vastagra nyújtotta a tésztát, és hogy mekkora méretű formákkal dolgozott. A rózsaszín írókát 1-2 csepp rumaromával színeztük, de tetszés szerinti ételfesték is alkalmas. Ha túl folyós lesz az íróka, 1 teáskanál keményítőt keverhetünk bele pluszban. 

Aki karácsonyfadísznek készíti, sütés előtt szívószállal szúrjon lyukat a mézesekbe.