Főispánné remeke torta - reform változat

A tavasz nálunk a születésnapok jegyében zajlik. És szép számokkal: magas életkort megért rokonokat köszöntünk. Ezúttal nagymama testvérét. Egyszerű és finom tortával leptük meg, a család kedvenc Váncza-süteményét készítettem el tortaformában. Békebeli recept egy régi vágású úrnak. :) Nagyon picit változtattam csak az eredeti kottán, hogy azért mégis ünnepi legyen.

Hozzávalók:

20 dkg zsír

3 tojás

1 csomag sütőpor

5 dkg nyírfacukor (xilit)

1 narancs héja, leve

50 dkg Graham liszt

1 teáskanál vaníliakivonat

2 evőkanál rum

1 csepp zöld ételfesték

5 dkg PorXukor (porcukor)

diabetikus sárgabaracklekvár

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A lisztet egy tálban összekeverem a sütőporral és a nyírfacukorral. Hozzáadom a vaníliakivonatot, a narancs levét és reszelt héját, a rumot, a 3 tojás sárgáját és a zsírt. Összegyúrom. 2-3 evőkanál zsíros tejfölt adtam még hozzá, hogy összeálljon a tészta.

A 2/3 részét a tepsibe nyomkodom, megkenem a baracklekvárral (3-400 gramm kb). 

A tojások fehérjét kemény habbá verem a PorXukorral, a végén hozzáadom az 1 csepp zöld ételfestéket, és a robotgép habverőjével kettőt-hármat keverek rajta, épp csak annyit, hogy a zöld szín egyenletes legyen. 

A lekváros rétegre simítom a zöld tojáshabot.

A maradék tésztából csíkokat sodrok, kirakom velük a torta szélét, majd arányosan nyolc csíkot teszek a torta peremétől közép felé indulva. A torta közepére pedig egy pici tésztát szétlapítok nagyjából kör alakúra, és a csíkok metszéspontjára helyezem. 

180 fokon 40 percig sütöm.

Rácsra téve teljesen kihűtöm, és tálalásig hűtőbe teszem.

Születésnapi torta lévén egy kis dekoráció azért dukált. Hústűvel szúrtam három lyukat a torta közepén lévő kis tésztakorongba, aztán elhelyeztem a számgyertyákat és a 40 másodperces tűzijátékot (cukrászdában kapható).  

Az ünnepi ebéd elfogyasztása után felvágtuk a tortát.

Egyszerű és nagyszerű, ebben a formában is szívesen fogyasztottuk.

Az utolsó morzsáig elfogyott még aznap. :) 

Répatorta - reform változat

A húsvét hétfő idén egybeesett apám születésnapjával. A locsolókra várakozás mellett duplán ünnepeltünk. Finom ebéddel és tortával. 2:1-ben megoldást választottam: répatortát kapott az ünnepelt. Minimál díszítéssel, tűzijátékkal. Természetesen a lehetőségekhez képest egészséges(nek mondott) alapanyagokból sütöttem. A legfinomabb, legszaftosabb répatorta lett, amit életemben kóstoltam.

Hozzávalók:

A tésztához: 

8 dkg nyírfacukor (xilit)

4 tojás

3 dl kókuszolaj

40 dkg reszelt sárgarépa

30 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

2 teáskanál sütőpor

1 teáskanál szódabikarbóna

2 teáskanál őrölt fahéj

5 dkg durvára tört dió

Krém:

20 dkg mascarpone

1 teáskanál vaníliakivonat

10 dkg vaj (nem margarin)

3 dkg nyírfacukor (xilit)

A sütőt 180 fokra előmelegítem, és előveszek egy 30x 40 cm-es tepsit.

A cukrot a tojásokkal és az olajjal alaposan összekeverem - kézi habverővel -, jó habosra-krémesre. Beleforgatom a reszelt sárgarépát. A liszthez keverem a sütőport, a szódabikarbónát, a fahéjat, és a diót, majd az egész keveréket a répás masszával összedolgozom. A tepsibe kanalazom, és 35-40 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e. 

Rácsra téve teljesen kihűtöm a tortát. 

A krém nagyon egyszerűen készül: a hozzávalóit alaposan összekeverem - én lehettem volna alaposabb is, hogy abszolút csomómentes legyen, na, de majd legközelebb! :) -, és a kihűlt tortára simítom. 

Tálalásig hűtőbe teszem. 

Mivel születésnapra készült a torta, tűztem a közepébe egy 40 másodperces tűzijátékot (cukrászdában kapható), és némi frissen reszelt répával megszórtam a tetejét. 

Szaftos, ízes, illatos - nem ragozom tovább, próbáljátok ki! :)

Jó tanács: ha tortacsipkét tennétek alá, mint én, elég közvetlenül tálalás előtt megtenni, máskülönben átázik a papír, és zsíros lesz. Nem vészes, de aki kényes az ilyesmire, jobb, ha tudja.

Itt olvastam a receptet, amit megreformáltam. 

Red velvet - vörös bársony torta (reform változat)

Régóta nézegetem a vörös bársony tortákat az interneten. Több receptet elolvastam, és mindig arra jutottam, hogy ezt a muffinszerű tésztát torta változatban biztosan nem tudom megetetni a családommal. Nem szeretjük. Sima muffin is csak hébe-hóba készül, ugyanezért. 

Pár hete viszont úgy döntöttem, megsütöm a magam vörös bársonyát egy születésnapra. 90 éves születésnapra. :) 

A végeredmény szuper lett! Nem bíbelődtem az íróval, és a színt sikerült úgy kikevernem, ahogyan szerettem volna. Nem piros és nem is pink, hanem mahagóni szín lett, átmenet a barna és a vörös között. (Épp, mint egy hajszín. :D )

Hozzávalók:

A tésztához:

8 db tojás

7 dkg nyírfacukor (xilit)

1 teáskanál sütőpor

25 dkg grahamliszt

2 dkg holland kakaópor

1 kis tubus piros ételfesték (Dr. Oetker, zselés)

A krémhez:

50 dkg mascarpone

50 dkg túró

5 dl habtejszín

PorXukor (ízlés szerint)

citromlé (ízlés szerint)

A sütőt 175 fokra előmelegítem. Egy 26 cm-es kapcsos tortaformát kivajazok és kilisztezek (teljes kiőrlésűvel vagy Grahammel). 

A tojások sárgáját a xilittel gőz fölött kikeverem, majd leveszem a tűzről, és az egész tubus piros ételfestékkel összedolgozom. 

A tojásfehérjéket kemény habbá verem, és óvatosan a piros masszához forgatom. 

A lisztet összekeverem a sütőporral és a kakaóval, majd a tojáshabos masszához keverem óvatosan. 

Átkanalazom a tésztát a tortaformába, és 175 fokon, 35 perc alatt megsütöm. Tűpróbával ellenőrzöm a végén, hogy jó-e. (Azaz beleszúrok egy hústűt a torta közepébe, és ha nem ragad rá tészta, hanem tisztán húzom ki, akkor megsült. Ha ragad, pár percig még sütni kell!) 

Rácsra téve teljesen kihűtöm a tortát, fontos, hogy tényleg kihűljön, máskülönben nem lehet majd szépen 3 lapra vágni. Akár előző nap is meg lehet sütni, és másnap betölteni a krémmel.

A krém nagyon egyszerű. A mascarponét és a túrót villával összekeverem. Adok hozzá citromlevet és porcukrot (PorXukrot). A mennyiség jó kérdés. Citromléből annyi szükséges, amennyi fellazítja kicsit a mascarpone keménységét, és közepesen kenhetővé teszi a túrós krémet. A cukor pedig ízlés szerint mehet bele, én kóstolással határoztam meg, mikor elég. Nem édesre kevertem, csak épphogy érezhető a cukor. Amikor ezzel végeztem, a kemény habbá felvert tejszínt beleforgatom a túrós krémbe. 

A tortát három lapba vágom, a krém kétharmadával megtöltöm, a maradékkal pedig vastagon bevonom a torta tetejét és oldalát. A torta lapokra vágásakor keletkezett tésztamorzsát a torta tetejére szórom. 

Ezzel elvileg készen is vagyunk. Ám mivel születésnapra sütöttem, némi díszt azért tettem a tetejére.

Cukrászdában vásároltam marcipán dekorációt: 3 db piros színű barackvirágot és 3 db zöld levélkét. Továbbá 40 másodperces tűzijátékot, és számgyertyákat.

Az ünnepi ebéd után megleptük nagymamát a tortával. Meggyújtottuk a tűzijátékot, aztán megkóstoltuk a tortát. 

Az ünnepeltnek tetszett és ízlett a torta. Mindennel nagyon meg volt elégedve. Azt mondta, a 100. szülinapjára ugyanezt kéri majd. :)

Házi francia krémes

Házi krémes receptjét közzétettem már 3 évvel ezelőtt itt . Most a házi francia krémes következik. Mindössze annyiban különbözik a simától, hogy tejszínhab réteg is kerül bele, illetve a tetejére karamell mázat kell készíteni. Kalóriabomba, ez tény, ám nagyon finom, igazi családi sütemény. Ha kiszámoljuk, mennyibe kerül a cukrászdában 25 db francia krémes, és mennyiből tudjuk megvásárolni a hozzávalókat, egyértelmű, hogy olcsóbb, amit magunk készítünk. :)

Hozzávalók 25 db-hoz:

2 csomag 500g -os leveles tészta

Sárga krém:
9 dl víz

15 dkg cukor

4 csomag főzős vaníliás pudingpor

9 tojásfehérje

10 dkg porcukor

1 evőkanál citromlé

Fehér krém:
5 dl habtejszín
3 csomag habfixáló

Karamell máz a tetejére:
0,8 dl tej
36 dkg porcukor/PorXukor
4 evőkanál víz
1 teáskanál feketekávé
2 evőkanál teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg vaj

A két csomag tésztát kinyújtom gáztepsi nagyságúra, sűrűn megszurkálom villával, és a két tésztalapot 8-8 perc alatt megsütöm. 
A karamell mázhoz a porcukrot a vízzel egy közepes méretű lábasban összeolvasztom. Kis tálkában a kávét, a tejet és a lisztet összekeverem, a cukorhoz adom. Kézi habverővel folyamatosan keverve besűrítem. Nagyjából puding állagúnak kell lennie. Amennyiben hígabb, nyugodtan lehet hozzá lisztet adni, kanalanként belekeverve. 2-3 kanállal maximum. Amikor kész, lehúzom a tűzről, és belekeverem a vajat. Gyorsan dolgozom végig, hogy hamar készüljön a máz, nehogy közben teljesen kihűljenek a frissen sütött tésztalapok. 
Az egyik tésztalapra egyenletesen rákenem a karamell mázat, aztán még melegen 25 négyzetre vágom, ez lesz majd a krémes felső lapja. Azért célszerű előre felvágni, mert ha megköt a karamelles réteg, ragadni-töredezni fog szeleteléskor, nem lesz szép a teteje. És így legalább a tetőlapok nem nyomják majd szét a tejszínhabot sem tálaláskor. 

A pudingporokat elkeverem a vízzel, és állni hagyom. A tojásfehérjékből a porcukorral és a citromlével habot verek. A vizet a pudingporral és a cukorral sűrű krémmé főzöm, aztán lejjebb veszem a lángot, óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, és 2-3 percig együtt takaréklángon főzöm,  figyelve arra, hogy ne égjen le.

A pudingos-tojáshabos krémet a másik, egészben hagyott tésztalapra kenem.
Előveszem a hűtőből a habtejszínt, beleszórom a 3 tasak habfixálót, és kemény habbá verem robotgéppel. Amikor a sárga krém teljesen (!!!) kihűlt, rákenem a tejszínhabot, a tetejére rakosgatom a 25 darabra vágott karamelles tésztalapot. 3-4 órára hűvös helyre teszem tálalás előtt, de még jobb egy éjszakán át hűteni. Utána a tetőlapok mentén felvágom az egész süteményt kockákra, hogy tálaláskor egyszerűen csak átemeljek süteménylapáttal egyet-egyet kistányérokra. 

---------------------------
Az elkészítés tehát cseppet sem bonyolult, azonban a siker érdekében érdemes pontosan betartani a folyamatok sorrendjét és kivárni a megfelelő időt mindenben. A karamellmáz még meleg tésztalapra kerüljön, és még melegen vágjuk négyzetekre. A pudingos-tojásos krémet viszont hagyjuk teljesen kihűlni, máskülönben folyni fog a rákent tejszínhab. És a kész krémest alaposan hűtsük be, hogy megfelelő legyen az állaga, valamint ahhoz is idő kell, hogy összeérjenek az ízek.

Házi francia krémesre fel! :)

Főispánné remeke - reform változat

Újabb édességet alakítottam át, hogy a mostani étrendünkbe is beleférjen. A Főispánné remeke nevű Váncza-sütemény új köntösben, picit más ízvilággal, mégis nagyon ínycsiklandóan: 

Hozzávalók:

20 dkg zsír

3 tojás 

1 csomag sütőpor

5 dkg nyírfacukor (xilit)

1 citrom héja, leve

50 dkg Graham liszt

1 csomag vanilincukor

5 dkg nyírfa porcukor (PorXukor) a fehérjehabhoz

házi áfonyalekvár

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A lisztet tálba szitálom, a sütőport, cukrot, vanilint, citromhéjat és levet a 3 tojássárgájával tésztává gyúrom, nekem kellett bele 1 evőkanál tejföl is, hogy összeálljon a tészta. Az 1/3-át egy 25x35 cm-s tepsibe nyomkodom (az eminensek nyújthatják is, precízen, nyújtófával). Vastagon megkenem áfonyalekvárral a tésztalapot.

A 3 tojásfehérjéből és a 5 dkg nyírfa porcukorból fényes, kemény habot verek, és az áfonyalekváros rétegre simítom.

A maradék tésztát kinyújtom (ezúttal tényleg), és csíkokat vágok belőle. A tésztacsíkokkal berácsozom a sütemény tetejét. 

180 fokos sütőben kb. 40 percig sütöm, amíg a rácsok szép barnák lesznek.

Eredeti recept itt .

Mandulás fehércsokoládé torta - reform változat

Idén még nem került új recept a blogba, ennek az az oka, hogy kísérletezek, és van, ami sikerül, van, ami kevésbé. Tavaly októberben elhatároztam, hogy elhagyom az étrendemből a fehér lisztet és a fehér cukrot. Az egészséges életmód jegyében. Az első két nap nagyon nehéz volt, szinte elvonási tüneteim voltak, pánikszerű rosszullétekkel. A 3. napon ez enyhült, s egy hét múlva teljesen meg is szűnt. Azóta is tartom magam a fehér liszttől mentes étrendhez. A cukor néha, minimális mennyiségben "becsúszik", de igyekszem helyettesíteni más édesítővel. 
A kenyérről és a tésztafélékről könnyű volt lemondani, fél éve nem ettem egyiket sem. És nem is hiányzik. 

A sütemény iránti rajongásom azonban nem múlik, ezért sütök. Próbálgatom a klasszikus recepteket másfajta liszttel elkészíteni. A karácsonyi aprósüteményeknél nagyon bevált a teljes kiőrlésű liszt, linzer jellegű tésztákhoz kiváló.

A múlt héten egy családi névnapra Graham-lisztből sütöttem meg a kedvenc tortánkat. Eredeti recept itt. Nagyon finom lett. Picit morzsásabb a tészta, mint egy sima piskóta, de az íze hibátlan. És az sem elhanyagolható, hogy szép lett: életemben nem sütöttem még ilyen magas tortát, pedig csak a lisztet és cukrot cseréltem ki. Minden más pont az és annyi, mint az eredeti receptben. 
Technikai változás az eredetihez képest, hogy a mandulaaromát ételfestékre váltottam - szebb színt ad, a torta oldalára pedig darált mandula helyett kókusz került, mert az volt itthon. 

Hozzávalók:

A tésztához:

8 db tojás

7 dkg nyírfacukor (xilit)

1 teáskanál sütőpor

17 dkg grahamliszt

1 csepp zöld ételfesték

10 dkg darált mandula

Vaj, liszt a tortaforma kikenéséhez.

A bevonathoz:

15 dkg fehércsokoládé

3 evőkanál tejszín

15 dkg vaj 

1 evőkanál nyírfa porcukor (PorXukor)

A krémhez:

4 dl tejszín

20 dkg fehércsokoládé

A torta oldalára kókuszreszelék, a tetejére étcsokoládé forgácsok.

A sütőt 175 fokra előmelegítem, egy 26 cm átmérőjű tortaformát kivajazok, kilisztezek (teljes kiőrlésűvel vagy Grahammel).

A tojások sárgáját a xilittel gőz fölött kikeverem, majd leveszem a gőzről, hozzáadom az 1 csepp zöld ételfestéket, és alaposan összedolgozom.

A tojásfehérjéket kemény habbá verem, és óvatosan a zöld színű tojásos masszához forgatom. Ebbe keverem bele a darált mandulás-sütőporos grahamlisztet.

A tortaformába kanalazom a tésztát, és 175 fokon, 35 perc alatt megsütöm.

Amíg a torta sül, elkészítem a bevonatot és a krémet. 

A bevonat alapanyagait gőz fölött összeolvasztom, aztán félreteszem, és teljesen kihűtöm.
A krémhez habbá verem a tejszínt, és belereszelem a fehércsokoládét. Felhasználásig hűtőbe teszem.

A megsült és kihűlt tortát három lapra vágom, és a tejszínes krémmel megtöltöm. A bevonat krémjét robotgéppel kihabosítom, és bevonom vele a tortát.

A torta oldalát kókuszreszelékkel díszítem, a tetejére pedig étcsokoládé forgácsokat készítek: burgonyahámozóval vékony csíkokat vágok táblás csokiból.

A tortát behűtöm tálalásig. A fagyasztást is bírja, akár két hétig tartható mélyhűtőben, ez esetben dekoráció nélkül fagyasszuk, s amikor fogyasztanánk, szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni, s utána kerüljön az oldalára és a tetejére a dísz.

Az életmódváltás pozitív hatásai közül néhány: bár nem volt célom, 9 kilót fogytam az elmúlt 5 hónapban, szebb a bőröm, jobban alszom, rugalmasabbak az ízületeim, normál értékű a vérnyomás, nyugodtabb vagyok, kevesebb étel elég anélkül, hogy éhes lennék. 
Nem betegség miatt váltottam, és 3 hónapja már nem követek konkrét diétákat, se nem tudományos koncepció mentén sütök-főzök. "Csak" fehér liszt, fehér cukor nincs, ezzel együtt a fentebb említett kenyér és tészta is kimarad az étrendemből. Egyelőre. Kacérkodom reform házi tésztákkal, de idő hiányában nem jutottam még a kivitelezésig.

Néhány fotóm és receptem viszont már van az új köntösbe bújtatott régi sütikről, ételekről, és akad pár - számomra - új recept is. Ezeket fogom megmutatni ebben az évben a blogon. Tartsatok velem! :)

Vendégváró tejszínes-kapros, afrikai harcsafilé

A karácsonyi menüsorba ismét felvettem a tejszínes harcsát. Családi kérésre. Nagyjából 10 éve sütöttem ilyet először, és nagyon ízlett mindenkinek, aki kóstolta. Előkerestem hát a receptet a gyűjteményemből, beszereztem a hozzávalókat, és ünnep első estéjén feltálaltam ezt a remek tepsis ételt.

Hozzávalók egy 35x25 cm tepsihez/sütőtálhoz:

1 kg krumpli

5 dkg vaj

4 dkg liszt

3,5 dl tejszín

1,5 dl fehérbor

1 citrom leve

só

bors

2 csokor kapor

1 kg afrikai harcsafilé

12 dkg füstölt lazacfilé (elhagyható)

5 evőkanál ketchup

A meghámozott, fél centi vastag karikákra vágott krumplit sós vízben félpuhára főzöm. Leszűröm, lecsepegtetem. 

Egy lábasban megolvasztom a vajat, beleszórom a lisztet, lehúzom a tűzről, és kézi habverővel folyamatosan keverve hozzáöntöm a tejszínt és a bort. Ezután visszateszem a tűzre, és mártás sűrűségűre főzöm. Sózom, borsozom. Amikor kihűl, a mártáshoz keverem egy citrom kifacsart levét és az aprított kaprot. 

Két és fél centis kockákra vágom a megmosott harcsafilét, és egy tálban ízlés szerinti sóval, borssal, és 5 evőkanál ketchuppal alaposan összekeverem. Hozzáforgatom a felkockázott füstölt lazacfilét, de ez kimaradhat, nélküle is finom. 

Kivajazott, 35x25 cm-es tepsibe vagy jénai sütőtálba öntöm a halat, rákanalazom a mártást, a tetején pikkelyszerűen elrendezem a krumplit, és meglocsolom 2-3 evőkanál olvasztott vajjal.

200 fokra előmelegített sütőben 40-50 percig sütöm, amíg megpirul a krumpli.

Ez az étel jól bírja a fagyasztást, ezért ha elrendezzük a krumplit, és meglocsoljuk a vajjal, sütő helyett mehet a fagyasztóba, alufóliával fedve. 1-2 hétig jól elvan ott. A sütés napján kivesszük a fagyasztóból, teljesen felengedjük, utána tesszük 200 fokos sütőbe 40-50 percre.

A receptet bő 10 éve Stahl Judit tette közzé a Nők Lapja hasábjain.

Kókuszkocka

A hosszú, karácsonyi hétvégére még egy süteményt készítettem a sok egyéb mellé. A kókuszos édességek nagy rajongójaként az egyik kedvencemet választottam: a kókuszkockát. Gyakran sütöm, a mait megmutatom képpel és recepttel, íme: 

Hozzávalók: 

(24 db nagy, vagy 48 db kis kockához)

Tészta:

40 dkg liszt

1 csomag sütőpor

8 dkg vaj

30 dkg cukor

1 csomag vanilincukor

2 tojás

3 evőkanál híg méz

2 dl tej

Máz:

25 dkg vaj

25 dkg porcukor

3 evőkanál kakaópor

8 evőkanál tej

fél dl rum

(ha aromát használsz, abból fél üvegcse szükséges, plusz 1 dl tej)

A hempergetéshez:

15-20 dkg kókuszreszelék

A sütőt előmelegítem 180 fokra, egy 25x35 cm-es tepsit kibélelek sütőpapírral.

Egy kis tálba szitálom a lisztet és a sütőport, összekeverem a kettőt.

Másik, nagyobb tálban a vajat a cukorral habosra keverem, egyenként beledolgozom a tojásokat, aztán a mézet, végül a sütőport, és a tejet.

A tepsibe kanalazom a tésztát, és 35-40 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, jó-e már. (Hústűt szoktam beleszúrni, és ha nem ragad a tűre a tészta, hanem simán ki tudom belőle húzni, már megsült.)

Deszkára vagy rácsra borítom a megsült mézes tésztát, és még azon melegében lehúzom róla a sütőpapírt. Teljes hűlés után kockákra vágom, nálunk a nagyobb kocka a menő, de lehet kis falatnyi kockákat is szabni belőle. Lényeg, hogy a mázba mártáskor ne essen szét, annyira azért ne legyen kicsi. 

Elkészítem a mázat. A vajat a cukorral és a kakaóval habosra keverem, apránként hozzáadom a tejet, és lassú tűzön összeforralom. Aztán lehúzom a tűzről, és belekeverem a rumot.

A tésztakockákat a kakaós mázba mártom, minden oldalukat, majd kókuszreszelékbe hempergetem. Rácsra téve hagyom őket száradni, hogy a mázat felszívja a tészta. Tálcán is lehet szárítani, de akkor 10 perc után meg kell fordítani a kockákat, hogy a tálcával érintkező részük is megszáradjon, ne maradjon nedvesen tocsogó. Száradás után 1-2 órára hűtőbe teszem a kókuszkockát, utána elfogyasztjuk. Amit nem eszünk meg aznap, folpackba csomagolva hűtőben tárolom. 

A receptet pár éve itt olvastam, azóta ez a kedvenc kókuszkockám.

Rakott karfiol sült tarjával

A rizs körettel többnyire elszámolom magam: mindig többet főzök, mint amennyi elfogy. A maradékkal meg bajban vagyok, mert több személyes másik ebédhez kevés. Kivéve - na, ezt nyáron találtam ki /fel - a rakott karfiolt. :) Kis fűszer, tejföl, karfiol a rizs mellé, és tepsiben sült húsok mellé már kész is a kísérő. 

Hozzávalók:

1 kisebb fej karfiol

20 dkg párolt rizs

4 dl tejföl

só

bors

petrezselyem

1 teáskanál vaj 

sertéstarja (személyenként 1 szelet )

vöröshagyma

fokhagyma

só

bors

pirospaprika

kakukkfű

sertészsír

A hússal kezdek. Egy tepsit kikenek sertészsírral. A megmosott hússzeleteket a tepsibe sorakoztatom. Meghintem a fűszerekkel, a felszeletelt fokhagymát és a karikákra vágott vöröshagymát rászórom. kevés vizet öntök a tepsibe, és előmelegített, 220 fokos sütőben, alufóliával lefedve sütöm egy órán át. Akkor leveszem a fóliát, és nagyjából fél órán át sütöm még a húst, amíg szép, piros színt kap. 

A karfiolt rózsákra szedem, megmosom, és sós vízben megfőzöm. Lecsepegtetem. Párolt rizst készítek, akár sütőben  - vagy felhasználom az előző napról maradt köretet, mint most. 

Kivajazok egy tepsit, a karfiol felét belerakom. Villával szétnyomkodom, hogy kisebb darabokra essen szét. Sózom, borsozom, a petrezselyemmel elkevert tejföl felével meglocsolom. Erre jön a párolt rizs, a tetejére ismét karfiol, majd só, bors, és petrezselymes tejföl.

Előmelegített sütőben, 180 fokon 15-20 percig sütöm.

Tálaláskor minden szelet hús mellé tálalok egy kockányi rakott karfiolt.

Hókifli

Karácsony táján rengeteg süteményt sütök. Linzer, islert, zserbót, egyebet. Hókiflit is szoktam, ám most körülnéztem, találok-e a neten az enyémtől eltérő, kevésbé vaj ízű, kevésbé tömény receptet. Ráleltem, megsütöttem. Nagyon finom, puha, laza a tészta, ezentúl csakis így készítek hókiflit.

Hozzávalók:

50 dkg rétesliszt

25 dkg vaj

2 dl tejföl

1 evőkanál porcukor

2 dkg élesztő

1 csipet só

ha szükséges, 1- 1,5 dl tej

töltelék: lekvár, dió, mák, gesztenye - amit szeretnénk

Az élesztőt kevés langyos tejben felfuttatom, a lisztet a vajjal elmorzsolom, és az összes hozzávalóból tésztát gyúrok. Ha nem áll össze, óvatosan adagolom a langyos tejet a megfelelő állag eléréséhez.

Két cipót formálok a tésztából, és konyharuhával letakarva 30 percig pihentetem.

3 mm vékonyra nyújtom (lisztezett deszkán), köröket szaggatok belőle. Szilvalekvárral (vagy más töltelékkel) megtöltöm, és feltekerem a köröket kiflikké.

Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsikbe sorakoztatom a kifliket, és 180 fokra előmelegített sütőben, 15 perc alatt megsütöm. Még melegen vaníliás porcukorba forgatom a kifliket.

Omlós, puha sütemény. Dobozba téve napokig eláll.

A receptet itt olvastam.

Isler - ischler - isli fánk

A vajas, omlós tészták nagy rajongója vagyok, ezért minden ünnepre sütök ilyet. Az egyik kedvencem az isler. (Vagy ischler, isli fánk - ki hogyan ismeri.) 

A legenda szerint az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, a népszerű Bad Ischl fürdőhelyen ma is működő Zauner Cukrászdában készítették először I. Ferenc József császárnak, 1849-ben. A napjainkban közkézen forgó receptet 100 évvel később, 1950-ben Richard Kurth cukrászmester alkotta meg és tette közzé. 

Puha tészta, házi lekvár, étcsokoládé, hmmm, mennyei! Dió helyett most kakaóport használtam, lisztből pedig teljes kiőrlésű búzalisztet. Így is nagyon finom lett. Rejtegetnem kell karácsonyig, hogy jusson belőle az ünnepi asztalra. :)

Hozzávalók:

48 dkg liszt

17 dkg porcukor
30 dkg vaj

8 dkg holland kakaópor

2 db tojássárgája

1 db citrom reszelt héja

1 mokkáskanál őrölt fahéj

1 csipet só

lekvár

30 dkg étcsokoládé

fél dl olaj

A lisztet a fahéjjal, a citromhéjjal és a kakaóporral összekeverem. Elmorzsolom a vajjal, hozzáadom a porcukrot, a tojássárgáját és a sót. Összedolgozom, cipót formázok a tésztából, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe teszem.

Lisztezett deszkán 5 mm vastagra nyújtom, és köröket szaggatok a tésztából. Vizespohárral vagy kerek kiszúró formával. Arra figyelek, hogy páros számú kört szaggassak.

Szilikonos sütőpapírral kibélelek 2-3 tepsit, és 180 fokon, 10 perc alatt megsütök 1-1 tepsivel a tésztából.

Amikor kihűlnek a tésztakorongok, kettesével összeragasztom őket lekvárral.

A csokoládét és az olajat gőz felett összeolvasztom, a dupla korongokat belemártom, majd hagyom dermedni.

Sokáig eláll. 

A receptet Anita-tól tanultam néhány éve. 

Lekváros linzerkarika

Linzerkarika - amit rendre nem kör alakú formával szaggatok, hanem a hullámos szélűvel (virág), vagy mint idén: fenyő, kis hold és szív formával. Az ízén természetesen mit sem változtat az alakja.

Teljes kiőrlésű búzalisztet használtam, attól barna a tészta. (Finomliszttel ugyanolyan finom lesz.)

Hozzávalók (ez dupla adag):

60 dkg liszt 

40 dkg vaj

20 dkg cukor

2 db tojássárgája

lekvár 

A lisztet elmorzsolom a vajjal, hozzáadom a cukrot és a 2 tojássárgáját, összegyúrom. Lisztezett deszkán vékonyra nyújtom, és kedvem szerinti formákkal szaggatom. Arra figyelek, hogy azonos alakúakból páros darabszám legyen: egy sima, egy pedig lyukas. A lyukakat azzal készítem, ami a kezem ügyébe kerül. Műanyag tollszár, gyűszű, stb. 

A linzereket 180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütöm. Hűlés után lekvárral összeragasztom őket. 

Zárt süteményes dobozban vagy folpackkal fedett tálon 1-2 hétig eláll.

2016 szilveszterén teljes kiőrlésű tönkölylisztből, házi sárgabaracklekvárral ilyen lett:

Sütőtökös-padlizsános zöldségköret sült csirkemellel

Ennek a fogásnak nincs különösebb története, sem bonyolult receptje. Azért készítettem, hogy ne menjen tönkre a korábbi főzések után megmaradt sütőtök és padlizsán. Az íz- és színkavalkád végett tettem hozzá pirosat és zöldet is, fűszereztem, sütöttem mellé csirkehúst - engem is meglepett, milyen finom ebéd kerekedett. :)

Hozzávalók:

30 dkg sütőtök

1 db közepes padlizsán

1 db piros héjú paprika

5-6 brokkolirózsa

1 db alma

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

só

bors

őrölt római kömény

morzsolt oregano

1 evőkanál vaj

2 kisebb darab csirkemellfilé

vaj

só

ízlés szerint fűszerek (pl.: pirospaprika, majoránna, kakukkfű, bors)

Megmosom a köret hozzávalóit. A sütőtököt meghámozom, kis kockákra vágom. A padlizsánt és az almát héjastól kockázom fel. A paprikát kicsumázom, kikapargatom a magjait is, és vékony csíkokra vágom. A vöröshagymát karikákra szeletelem. 

Egy lábasban felforrósítom a vajat, hozzáadom a zúzott fokhagymát, és az összes zöldséget, meg az almát. Sózom, borsozom, meghintem római köménnyel és némi oreganóval, majd fedő alatt puhára párolom úgy 15 perc alatt. Időnként megkeverem, hogy ne égjen meg. 

Amíg a zöldséget párolom, a csirkemellet vajban 10-12 perc alatt puhára sütöm. Sózom, meghintem a fűszerekkel, megkeverem, és 1-2 percig sütöm még, hogy az aromákat átvegye a hús.

Színekben, ízekben gazdag, gyors és finom étel, ajánlom mindenkinek kipróbálásra.

Kelbimbó főzelék

A hideg téli napokon jól esik a meleg étel. Egy finom, forró főzelék hamar elkészül. Ha akad a fagyasztóban kelbimbó, és maradt pár szem krumpli, nem maradunk éhesek. 

Hozzávalók:

50 dkg mirelit kelbimbó

4 db krumpli

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4 evőkanál olaj

2 evőkanál liszt

só

őrölt majoránna

őrölt (római) kömény

őrölt pirospaprika

A krumplit meghámozom, felkockázom, lábasba teszem. A fagyos kelbimbót hozzáadom, és felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi. Ízlés szerint sózom, fűszerezem, hozzáadom az apróra vágott vöröshagymát, és fedő alatt puhára főzöm.

Az olajon megfuttatom a szeletelt fokhagymát, rászitálom a lisztet, és aranyszínűre pirítom. Meghintem pirospaprikával, felöntöm hideg vízzel, megkeverem, és besűrítem vele a főzeléket.

Feltétként illenek hozzá hozzá: fasírt, pörkölt, sült kolbász/virsli, tükörtojás.

Vadas zsemlegombóccal

Kóstoltam remek vadast másutt többször, ám otthon még nem került az asztalunkra. A megfelelő receptúrát birtokolva azonban most belevágtam az elkészítésébe. A hosszú alapanyaglista ellenére se nem drága, se nem bonyolult étel, ellenben picit időigényes.

Az adag bőséges, akár 2 napra is elég egy 4 tagú családnak. Vagy fagyasztható a maradék. (Igen, a gombóc is. )

Lássuk hát, hogyan készül eme étek! :)

Hozzávalók a vadashoz:

1,5 kg sertéshús/marhahús

4 db nagyobb sárgarépa

2 db fehérrépa

1 kis darab zeller

2 nagy fej vöröshagyma

4-5 gerezd fokhagyma

ízlés szerint őrölt bors

2 db babérlevél

4-5 szem borókabogyó

fél citrom héja

1 citrom leve

1 dl fehérbor

kevés füstölt szalonna

2 evőkanál cukor

1 evőkanál mustár

2 dl tejszín

2 púpos evőkanál liszt

Hozzávalók a zsemlegombóchoz:

4 db száraz zsemle

50 dkg liszt

2,5 dl tej

2,5 dl víz

1 teáskanál só

petrezselyemzöld

A megtisztított zöldségeket karikára, kockára vágom, felkarikázom a hagymát, a fokhagymát megtisztítom. Egy nagy lábasba teszem mindet, hozzáadom a babérlevelet, a borókabogyót, az őrölt borsot, a citrom vékonyan lehámozott héját, és annyi vizet, amennyi bőven ellepi. 

Felforralom, és félreteszem hűlni.

A húst felszeletelem, a kihűlt pácléhez adom a citrom levét és a hússzeleteket. Alufóliával légmentesen lefedem, és egy éjszakára hűtőszekrénybe teszem.

Másnap a hússzeleteket kiveszem a pácléből, lecsepegtetem, sózom, borsozom. Egy nagyobb serpenyőben, a szalonnazsíron átsütöm a húst, majd visszateszem a páclébe, hozzáadom az 1 deci bort és az egy teáskanál sót, és puhára főzöm.

A hússzeleteket kiszedem egy tányérra, eltávolítom a pácléből a a babért, borókát, citromhéjat, majd botmixerrel pürésítem a zöldségeket a pácban.

A cukrot egy evőkanál vízzel karamellizálom. Ráöntöm a zöldséges levet. A lisztet csomómentesre keverem a tejszínnel és a mustárral, kevés forró páclével hígítom, majd az egészhez öntöm, és összeforralom. Kóstolással eldöntöm, szükséges-e még bele citromlé vagy só. Visszateszem bele a hússzeleteket.

A zsemlegombóchoz a kis kockákra vágott zsemléket kevés olajon megpirítom, és vágott petrezselyemzöldet adok hozzá. A lisztből a tejjel, a vízzel és a sóval nokedlitésztát keverek, beleforgatom a pirított, petrezselymes zsemlekockákat. Vizes kézzel gombócokat formázok, és forrásban lévő, sós vízben kifőzöm őket 5-8 perc alatt. Szűrőlapáttal kiszedem, és fedeles tálban tartom melegen, amíg az összes megfő.

A receptet Moha -tól tanultam meg nagy örömmel. Köszönöm. :)