2018. október 28., vasárnap

Diós kifli

Szorgalmasan szedjük a diót (nem igaz: folyamatosan hullik le a falevelekkel együtt, és a szél is besegít), muszáj diósat sütni, amolyan jóval advent előtti főpróbaként. A diós kifli igazi nagymama sütemény. Illatos, omlós, békebeli. 2 tepsivel gyártottam le belőle délelőtt, és úgy tűnik, ismételnem kell, mert gyorsan fogy.



Hozzávalók a tésztához:
50 dkg rétesliszt
1 csomag sütőpor
2 evőkanál porcukor
18 dkg vaj (vagy zsír)
2 tojás
4 evőkanál zsíros tej

Töltelék:
20 dkg darált dió
10 dkg cukor (vagy 3 dkg édesítő)
1 dl zsíros tej

A kenéshez:
1 db tojás

A töltelék hozzávalóit alaposan összekeverem. A sütőt előmelegítem 160 fokra, kibélelek 2 gáztepsit szilikonos sütőpapírral. A sütőpapír az itt-ott picit kifolyó diótöltelék miatt praktikus: könnyebb lesz kivenni a kifliket, és a tepsiket sem kell súrolni sütés után.
A tészta hozzávalóit összegyúrom, rugalmas, közepesen kemény tésztát kell kapnom a végén. 
Tipp: a tejet kanalanként adagolom gyúrás közben. Ha kevésnek találod, 1-2 kanállal pluszban tehetsz hozzá, a liszt márkájától függ, elég-e négy kanállal, vagy sem.
Kinyújtom, 3-4 mm vastagra a tésztát, 6 cm-s pogácsaszaggatóval köröket szaggatok belőle, a maradék tésztát összegyúrom, újra nyújtom, szaggatom a köröket - míg el nem fogy a tészta. 
Mokkáskanállal teszek a körökre diótölteléket, aztán összehajtom/összesodrom őket kifli formára. 
Felvert tojással megkenem a tetejüket, és 160 fokon, 20 percig sütöm a kifliket. Még forrón fém lapáttal kiszedem őket a tepsiből (óvatosan, hogy ne törjenek össze), vaníliás porcukorral megszórom a tetejüket, vagy alaposan beleforgatom mindet, tálra teszem, és folpackkal lefedem, így nem szárad ki. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése