Habos almás szeletek - SAD 18.

A SAD 18. fordulója zajlik éppen Ildikónál. A téma: falusi ízek, népi konyha. A sütemények világában kalandozva szeretek a békebeli receptekhez vissza-visszakanyarodni. Szerencsés módon ez a szenvedélyem kompatibilis a mostani SAD-dal. Egy különleges szakácskönyvet ütöttem fel a játékban való részvételhez.

Vízvári Mariska (1877-1954) színésznő receptgyűjteménye a mai napig a legkedveltebbek közé tartozik. A kiváló komika előbb a Színházi Élet hasábjain osztotta meg gasztronómiai tudományát az olvasókkal, majd a Budapesti Hírlap által kiadott kötetben. Egyszerre volt színésznő és a konyha királynője, személyében egy letűnt világ elevenedett meg színpadon és tűzhely mellett egyaránt. Ötven évvel ezelőtt Czenner Mihály így írt róla a Film Színház Muzsikában:

 „ A városi közönség szemében megtestesítője volt a vidéki kúriák erélyes, de aranyszívű nagyasszonyának, a vidékiek pedig nosztalgiával idézték fel egy-egy szerepe láttán a régi dáridókat, a cigányzenés ’úri murikat’, amikor még megvolt a kiskastély vagy kúria, s mögötte – bár adóssággal terhelten – a régi birtok, a hátasló, a hintó és a parádés kocsis.”

Egy gyümölcsös, habos süteményt választottam Vízvári Mariska receptjei közül. Édes, nagyon laktató, az a fajta sütemény, amit ma úgy hívunk: ütős kalóriabomba.

Habos almás szelet

A recept szó szerint így hangzik:

"10 deka vajat, 25 deka lisztet, 2 tojássárgáját, 10 deka cukrot, egy kávéskanál citromlevet jól összegyúrok, és tepsiben világosra sütöm. Megkenem lekvárral, megszórom párolt, vékony almaszeletekkel, erre 3 ujjnyi vastag cukrozott tojáshabot teszek, még egy negyedóráig sütöm, azután melegen felvágom és tálalom."

Egy kis kiigazítás, tőlem:

A tésztát 20 percig sütöttem, 180 fokra előmelegített sütőben, 25x35 cm-s tepsiben.

A párolt alma sima almakompót: a meghámozott, magházától megfosztott almát vékony szeletekre vágva megpárolom annyi vízben, amennyi épp ellepi. Egy fahéjrudat teszek a vizébe, de cukrot ez esetben nem, mert a sütemény egyéb részei édesek.

Sárgabaracklekvárral kentem meg a tésztát.

A 3 ujjnyi cukrozott tojáshab: 4 tojásfehérjéből 20 deka porcukorral fényes, kemény habot verek, ezt simítom a sütemény tetejére. 

Igazi, vidéki sütemény. Szinte látom magam előtt, ahogyan a századforduló szakácsnéi kiszedik a birtok tyúkjai alól a tojást, előveszik a kamrából a házi lekvárt, almát, cukrot, hideg vajat, lisztet. S nekilátnak sebtében az édességnek, hogy a vadászatból visszatérő urak asztalára szervírozzák majd a pecsenyék után.