A múlt század szelleme járta be a konyhát, amikor ezt a tortát sütöttem. A recept a Váncza-féle süteményes könyvből származik, Mónika blogjában bukkantam rá. Némi változtatással készítettem el, mert menet közben derült ki számomra, hogy sem az eredeti, sem a Móni által prezentált változat nem kivitelezhető pontosan a leírások alapján.
 |
| Vaníliás gesztenyetorta |
Hozzávalók:
7 tojás
25 dkg cukor
1 csomag vanilincukor
2 csomag gesztenyemassza (mirelit)
6 dkg liszt
fél csomag sütőpor
2,5 dl tejszínhab
A tojások sárgáját habosra keverem a cukorral és a vanilincukorral, 12 dkg reszelt (áttört) gesztenyemasszát alaposan eldolgozok benne. A sütőporral elkevert lisztet hozzászitálom, beleforgatom, majd a tojások felvert habja is a masszába kerül. 26 cm-s, normál magasságú tortaformát kivajazok, kilisztezek, és megsütöm benne a tésztát 180 fokos sütőben, 30 perc alatt. Érdemes tűpróbával ellenőrizni, ragad-e még a torta közepe. Ha igen, tovább kell sütni.
A krémhez kemény habbá verem a tejszínt, 20 dkg gesztenyemasszát belereszelek, és összeforgatom a kettőt. Ezzel a gesztenyés krémmel megtöltöm a kihűlt, két lapba vágott tortát, a maradékkal bevonom az oldalát és a tetejét. A megmaradt gesztenyemasszából - mert 2 csomagból marad ám! - golyókat formázok, és a torta tetejére rendezem. Alaposan behűtve tálalom, hogy az ízek jól összeérjenek.
Fotózáskor vettem észre, hogy nem szabályosan rendeztem el a díszítést, de úgy hagytam, maradjon hát rusztikus. :)
Amit változtattam az eredeti recepthez képest:
- Magas falú tortaforma helyett azt használtam, amiben többnyire sütök. Móni írja ugyan, hogy szerinte a Váncza-recept egy 15 centis zsúrtorta formába elég, és normál tortához duplázni kell az adagot, de szerintem a 14 tojásos torta nonszensz, a duplázott krémről nem is beszélve. A receptben szereplő 7 tojásból már szép, nagy tortát lehet és érdemes sütni, nem pedig égig érő 15 centiset.
- A krémhez nem használtam cukrot. Főtt gesztenyét ír az eredeti recept, Móni pedig gesztenyemasszából készítette. Én is az utóbbit választottam, viszont cukrot már nem adtam hozzá, a mirelit gesztenye önmagában is nagyon édes.
- Tejszínhabpor (sicc!!) helyett tejszínből vertem a habot, ugyanis nem szeretem a mű dolgokat. Igaz, egy kis fixálót elbírt volna a hab, hogy jobb tartása legyen, de a lényeg, hogy nem porból készült.
- A gesztenyés krémből bőven jutott a töltéshez és a bevonáshoz is, ezért az eredeti recepttel ellentétben külön már nem vontam be tejszínhabbal.
Összességében ez egy nagyon finom torta. Ha figyelünk arra, hogy a saját eszközeinkkel és a modern alapanyagokkal úgy készítsük el, hogy elférjen a tortaformában és ne legyen túl édes, a siker garantált. :)
Kedves Gaby!
VálaszTörlésA Váncza-habpor az egy habfixáló ami tejszín hozzáadásával készül, tehát nem mű én is 35 %-os tejszínt adtam hozzá.
A torta duplázást azért szoktam írni , mert csak akkor kapunk hasonló tortát amit a cukrászdákban is lehet kapni.( 27 cm kör és 10 cm-es magas)
Minden esetre hasznosak a tapasztalataid és gyönyörű lett a torta, annak meg nagyon örülök hogy elkészítetted és hogy ízlett.
Szó szerint így fogalmaztál: "A tejszínhabot most is Váncza-habporból készítettem (...)" Ez nekem nem arra utal, hogy hab + fixáló. :))
TörlésAzért írtam ennyire részletesen a tapasztalataimat, hogy az olvasók közül az is el tudja készíteni a tortát, aki életében először fog sütni.
Nagyon finom, krémes torta, tetszett a tésztája is.
Már bemutattam a habport többször de utólag ehhez a recepthez is beírom hogy legközelebb ne legyen félreértés:))
TörlésNagyon guszta és finom a leírás alapján...nem készült szeletkép? - Az még sok mindent elárulna. :)
VálaszTörlésZsuzsa, olyan hamar elfogyott, hogy nem volt idő szeletet fotózni. :)) Legközelebb nem hagyom ki! :)
Törlés